Kapcsolódási kórok

Ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket

A betegség és tünetei az életminőséget jelentősen befolyásolják, és a relatív gyakori előfordulás miatt ez számottevő népegészségügyi problémát okoz. Mivel a mai napig nem sikerült egyetlen egzakt etiológiai faktort sem definiálni, ezért a nemzetközi irodalom is igen széles megközelítéseket alkalmaz a betegség kiváltó okának megnevezéséhez, és talán ez a tény vezetett ahhoz, hogy számos, paralel is fennálló elmélet alakulhatott ki a betegség modellezésére.

Szteroid injekció 4 fajtája 7 betegség kezelésére [teljes leírás]

Írásunkban megpróbálunk rövid áttekintést adni a jelenleg leginkább elterjedt etiológiai elméletekről. A temporomandibuláris rendszer a muszkuloszkeletális rendszer része, az állcsontokból, rágóízületekből és a körülöttük lévő szalagokból, az ízületeket aktívan mozgató izmokból, ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket és íntapadási helyekből áll.

A TMD tehát egy gyűjtődiagnózis, ahová több különböző elváltozás besorolható. Nem soroljuk a kórképek közé a temporomandibuláris rendszer malignus elváltozásait és a tájék ér-ideg ellátását érintő betegségeket. Ezeknek a kórképeknek az ismerete differenciáldiagnosztikai szempontból fontos.

Tanulmányunk célja, hogy a fellelhető ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket alapján röviden áttekintsük a ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket elváltozásokat, azok etiológiáját. A temporomandibuláris ízület Az állkapocsízület articulatio temporomandibularis szervezetünk talán egyik legbonyolultabb ízülete. Összetettsége nem elsősorban egyedi felépítéséből, sokkal inkább komplikált mozgásaiból, valamint abból a tényből adódik, hogy a mandibula két fejecse és az ízületi árkok által formált két különálló ízület az állkapocs közbeiktatásával páros ízületet alkot, ezért minden mozgás, mely az egyik oldali ízületben végbemegy, hatással bír a másik ízületben zajló folyamatokra is.

Az ízület anatómiailag nézve korlátolt szabad ízület, nem különösebben bonyolult, de a többi ízülettől jelentősen különböző szerkezeti felépítéssel. A mandibula fejecse az ízületi porckorong discus articularis közbeiktatásával illeszkedik az os temporale által képzett ízületi árokba pars squamosa: fossa mandibularis és tuberculum articulare. Az ízületet kívülről az ízületi tok capsula articularis borítja, így a discus az ízületi rést cavum articulare két teljesen elkülönült ízületi térre osztja disco-temporalis, disco-mandibularis részekmelyek azonban funkcionális egységet alkotnak.

A discus felépítése sajátságos: középső, fő teherviselő része vékony, de erős avascularis réteg. Dorsal felé a felső réteg elasztikus, és az alsó réteg tömött rostos kötőszövete közé ékelve találjuk a genu vasculosumot, melynek sűrű érhálózata jelentős szerepet tölt be az ízületi mozgások szabályozásában.

E mozgások mindegyike tartalmaz oldalirányú komponenseket. Az emberek kb.

Ízületi kezelés teraflex áttekintés

ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket Figyelemre méltó, hogy a nők átlagosan négyszer gyakrabban keresik fel az orvost ezzel a kórképpel.

A TMD etiológiája Általánosan elfogadott konkrét etiológiai faktor nincs, a leggyakrabban trauma, anatómiai faktorok pl.

Kevés olyan kórkép létezik ma a világon, melynek hátterében egy határozott kiváltó okot fedezhetünk fel, de így is bátran állítható, a TMD kiemelkedő helyet foglal el a különféle etiológiai faktorok tekintetében. Nemcsak a kóroki tényezők sokasága, hanem azoknak a betegség kialakulásában betöltött jelentősége is erősen vitatott. A következőkben megpróbáljuk ismertetni a kurrens irodalomban fellelhető etiológiai faktorokat, valamint azok megítélését.

Alapvetően az irodalom három fő kóroki irányvonalat különböztet meg a kórkép eredeteként. E fő csoport etiológiai beosztása szerint a TMD eredete alapvetően háromirányú lehet: ízületi, okkluzális és izomeredetű. Az ízületi eredetet olyan szerzők neve fémjelzi, mint CostenGoodfriend és Monson Az ő elgondolásuk szerint a mandibula hátsó forgástengelye hátrébb helyeződésének az ízület kompressziója és a következményes ideg n.

A Zarb és Speck nevével fémjelzett traumaelmélet szerint különféle makrotraumák ásítás, nevetés, extrém nagy szájnyitás vagy az elégtelen okklúzió miatt kialakuló primer elváltozások ízületi feszültséget, spazmust, következményesen pedig capsulitist okoznak.

Az aktivált Th-sejtek szerepe az autoimmun folyamat Th17a humorális Th2 immunválasz, majd a celluláris Th1 válasz elindításában saját szerkesztés Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Más kóroki csoport az úgynevezett mikrotraumák, melyek kiváltásában elsősorban a hibás okklúzió, parafunkciók bruxizmusstresszes élethelyzetek, esetleg szisztémás ízületi elváltozások arthritis játszanak szerepet. Mindezen makro- és mikro traumák, valamint a következményükképpen kialakult elváltozások TMD kialakulásához vezethetnek.

Sok esetben az állkapocsízületet érő valamely korábbi trauma is fellelhető a betegek anamnézisében.

A temporomandibuláris diszfunkció etiológiája és klasszifikációja

Ilyenkor általában valamilyen ütésről, elesésről, közlekedési balesetről, kimerítő szájsebészeti beavatkozásról számolnak be a betegek. Elgondolása szerint a temporomandibuláris ízületet, csakúgy, mint bármely más ízületet, a szervezetben traumák érhetik.

Reade szerint a fő traumatizáló hatások a hibás okklúzió, a bruxizmus és egyéb parafunkciók, bár hangsúlyozza, hogy számos pszichés faktor sokszorosára erősítheti az előbbiek hatását. Újabb említést érdemlő elmélet Stegenga osteoartritis-elmélete E szerint az életkor előrehaladtával, valamint gyulladásos jelenségek hatására csökken az ízületek adaptációs képessége.

Az ízületet ért különböző traumák, túlműködések túlterheléshez vezetnek, melyet az ízfelszínek már nem képesek tolerálni. Okkluzális faktorok szerepe a TME kialakulásában. Korábban a fogorvoslás egyik dogmájaként élt az a nézet, miszerint az okklúzióban kialakuló valamely eltérés mélyharapás, nyitott harapás, a disztalizálódott mandibulapozíció, a hiányos, esetenként hiányzó támasztózóna, netán a túl hosszú rkp-ikp átvezetés következményesen az egyensúly megbomlása révén spazmust, és ezen keresztül fájdalmat vált ki a temporomandibuláris ízületben.

Magyar Immunológia

Az elmúlt évtizedekben számtalan vizsgálat történt annak kimutatására, vajon van-e ok-okozati összefüggés a fogazatot érintő elváltozások és a TMD között, illetve ha van, az valójában milyen mértékben képes diszfunkciót kiváltani. Helkimo pozitív összefüggést talált a maradék fogak számának csökkenése és a TMD tüneteinek megjelenése között, Ember és munkatársai szintén összefüggést találtak a diszfunkció foka, az okkluzális zavar, valamint a parafunkciók között, míg mások pl.

LeResche, nem tudtak összefüggést kimutatni a TMD és az okkluzális faktorok között, valamint az okklúziós elváltozásokra, mint veszélyeztető faktorra tekintettek. Az okklúziót érintő kutatások egy kiemelt szegmensét képezik az orthodontiai beavatkozások és a következményükben esetlegesen kialakuló elváltozások.

Percy és munkatársai vizsgálatukban az említett esetekben felső első premolárisok extrakciója utáni orthodontiai kezelés után sem tudtak jelentős disztalizációt kimutatni.

Arthritis kezelés pszichológia

Ennél is messzemenőbb eredményekről számol be Egermark és Thilander. Tízéves — három korcsoportos-vizsgálat után kapták az eredményt, mely szerint az orthodontiai kezeléseken átesett betegeknél csökkent a szubjektív TME tünetek prevalenciája.

Az orthodontiai kezelésen átesett betegek klinikai diszfunkciós indexe szignifikáns csökkenést mutatott.

ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket

Pszichológiai kóroki tényezők Depresszió, különböző stresszhatások, illetve ezek szomatikus manifesztációi szintén okozói a temporomandibuláris kórképeknek. Különösen a rágóizomzati fájdalmaktól szenvedőknél lelhető fel gyakran szomatizáció.

Számos vizsgálat bizonyította, hogy a krónikus fájdalmaktól szenvedők körében jelentősen több a depressziós, mint a normál populációban.

Antioxidánsok

Már az ben Schwartz és munkatársai által publikált közlemény is inkább a pszichés stressz, semmint az okkluzális diszharmónia fontosságát hangsúlyozza. Laskin nevéhez köthető a TMD ún. Ezen elgondolás szerint a miofaszciális fájdalom fő kiváltó oka a beteget érő stresszfaktorok összessége, melyek izomtúlműködést eredményezve felelősek a spazmusért, melynek izomkontraktúra, okkluzális eltérések, a discus belső károsodása internal derangement és artritisz lesz a következménye, melyek végső soron felelősek a fájdalomért.

A fenti etiológiai faktorok ismertetéséből is kitűnhet, hogy a nemzetközi szakirodalomban számos, többé-kevésbé relevánsnak mondható kiváltó okot tartanak számon, a TMD okozójaként. Régóta fennálló igény látszik megvalósulni az úgynevezett biopszichoszociális modell bevezetésével Dworkin. Ebben az elméletben többszintű fiziológiai, pszichológiai és szociális faktorok együttes eredményeként interpretálódik a temporomandibuláris diszfunkció.

A fentiek ismeretében nem meglepő, ha az elmúlt évtizedek során számos csoportosítás, beosztás jött létre, melyek mind a valamilyen rendszerbe igyekeztek foglalni a TMI-t érintő elváltozásokat. Ezekben a csoportosításokban általában a klasszikus patológiai sorrendet követik, a fejlődési rendellenességektől, a fertőzéses elváltozásokon át egészen a daganatos kórképekig.

ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket ízületi sérülések a kar birkózásában

Nagyon fontos látnunk azonban, hogyha egy betegnek ízületi fertőzése van, ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket következtében megváltozik az adott ízület működése diszfunkcióssá válikabban az esetben a diszfunkció nem betegség, hanem csupán egy tünet lesz.

Azért érezzük fontosnak cikloferon és ízületi fájdalmak példa szemléletességét, mert az olyan beosztások, melyek akkurátusan felsorolják a TMI-t érintő valamennyi lehetséges ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket, nem vagy csak részben tekinthetők a TMD ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket.

sebész kezelheti-e artrózist könyökízületi fájdalom a karok felemelésekor

A következő tíz évben jelentős publikációk láttak napvilágot Bell, Stegenga etc. Az eljárás lényege, hogy nem csupán a fizikális eltéréseket Axis I igyekszik kategorizálni, hanem kiemelten kezeli a pszichoszociális hatásokat Axis II is, melyek jelentősen befolyásolhatják a beteg fájdalommegélését.

kötőszöveti betegség mi ez

Ennek megfelelően az újabb beosztások sokkal inkább leszűkítettek, tünet- és funkcióspecifikusak. Miofaszciális fájdalom, melyen belül két alcsoport különíthető el, a szájnyitási korlátozottsággal nem járó és a szájnyitási korlátozottsággal járó izomeredetű fájdalmak. A szájnyitási korlátozottsággal nem járó esetekben a rágóizomzatban fellelhető fájdalom, legalább három helyen kiváltható tapintási fájdalom, melyek közül legalább az egyik a fájdalmas oldalon található.

A szájnyitási korlátozottsággal járó esetekben a fájdalommentes önálló unassisted szájnyitás kevesebb, mint 40 mm, a passzív nyújtás stretchmely az önálló fájdalommentes nyitástól a manipulált, fájdalmat kiváltó passzív nyitásig terjed, még nagyobb, mint 5 mm. Discus dislocatiók, melyek szintén tovább oszthatók, reponálódó, nem reponálódó, szájnyitási korlátozottsággal járó és nem reponálódó, szájnyitási korlátozottsággal nem járó esetekre. A reponálódó discus dislocatio diagnosztikus kritériumai, hogy az ízületben sem anamnesztikus, sem pedig tapintással provokálható fájdalom nincs.

A száj nyitásakor és zárásakor is hallható kattanás reciprok click. Protrúzióban végrehajtott szájnyitáskor nem hallható kattanás, és a nyitási kattanás minimum 5 mm-es interincizális távolságnál következik ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket.

Az önálló szájnyitás fájdalmas és maximum 35 mm. A passzív stretch kisebb, mint 5 mm.

ízületi ízületi kezelés áttekinti a tüneteket

Nyitáskor a beteg oldal felé deflexió látható. Az önálló fájdalmas szájnyitás nagyobb, mint 35 mm, a passzív stretch pedig minimálisan 5 mm.

A helyes differenciáldiagnózishoz mindenképpen kiegészítő képalkotó eljárásra van szükség MRI. Vegyes ízületi eredetű kórképek, mint arthralgia, osteoarthritis, osteoarthrosis.