Isiász, ülőidegzsába

A bokáig fájdalom nélkül

A Hollósy Ferenc Lábaink lappangó veszedelme A perifériás érbetegség, vagy közismert nevén az érszűkület, az érelmeszesedés atheroszklerózis egyik jele és megjelenési formája, mely leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel.

Felismerését nagyban nehezíti, hogy sokáig nem okoz tüneteket, vagy esetleg más betegségre például reuma gyanakszunk, miközben a bokáig fájdalom nélkül beteg végtag állapota folyamatosan romlik. A láb vérellátásának romlása a beteget egyre jobban akadályozhatja mindennapi tevékenységében. Noha az érszűkület súlyos esetben akár a végtag amputációjához is vezethet, mégsem az alsó végtag sorsa jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy e betegeknek a nemzetközi statisztikák szerint kétszer nagyobb esélyük van a szívinfarktus vagy szélütés stroke bekövetkezésére, mint egészséges társaiknak 1.

A lappangó betegség felismerése és időben elkezdett kezelése nélkül a betegek közel harmada 5 éven belül meghal! A  felmérések szerint a perifériás érbetegség jelenleg mintegy ezer embert érint hazánkban, és előfordulási gyakorisága az 50 év feletti korosztályban jelentősen megnő, elérheti akár a 20 százalékot is.

Nem adtál meg semmi elérhetőséget. Nyilvánosan csak annyit, hogy az ülőideg zsába fájdalma is enyhíthető, sőt el is mulasztható! Én is már 1 hónapja gyötrődöm. Az orvos adott inyekciót, 1 hét után jól voltam, de rá 4 napra újra vissza estem.

Kiemelten veszélyeztettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukorbetegségben vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve akinek családjában gyakran fordul elő érbetegség. S ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy Magyarországon az összes halálozás több mint a feléért a szív- és érrendszeri megbetegedések a felelősek, akkor nem lehet eléggé hangsúlyozni a perifériás érbetegség lehetséges előrejelző funkciójának fontosságát, valamint azt, hogy a bokáig fájdalom nélkül a betegség ma már egyszerű műszeres vizsgálattal kimutatható.

De abban az esetben, ha már jelentkeznek a tünetek, mihamarabb szükségessé válik a diagnózis és a kezelés.

Lesznyák Judit Szinte mindenkivel előfordul egyszer-egyszer, hogy alsó végtagjaiban, a lábszár területén hosszabb-rövidebb ideig tartó fájdalmat érez. Milyen problémák állhatnak a háttérben? Tekintve, hogy a lábszár felépítésében számos komponens vesz részt, nem mindig egyszerű annak a megállapítása, mi okozza az adott tüneteket. Cikkünkben megpróbáljuk rendszerezni a különböző kóreredeteket, s néhány szóban jellemezni a gyakoribb eltéréseket.

a bokáig fájdalom nélkül Cikkünkben röviden áttekintjük a perifériás érbetegség tüneteit, kialakulásának okait, a diagnosztizálás és a terápia lehetőségeit. Az érelmeszesedés következtében kialakuló szív- és érrendszeri betegségek egymáshoz való viszonya a CAPRIE vizsgálat alapján A betegség tünetei Az alsó végtagi panaszok megítélésére és a tünetek nyomon követésére több skála létezik például Fontaine-féle stádium beosztás, a Rutherford-féle skála.

Közülük leggyakrabban az úgynevezett Fontaine-féle stádiumbeosztás használatos, mely alapján a perifériás verőérbetegség kifejlődésének 4 szakasza a bokáig fájdalom nélkül el attól függően, hogy az ér fokozatosan szűkült-e be, vagy hirtelen záródott-e el, és hogy melyik artériáról van szó.

Isiász áttekintés

Tünetmentes szakasz Fontain-I stádium. Legenyhébb formájában panaszok, tünetek nincsenek, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet a betegséget igazolni. Kimutatása leggyakrabban ultrahangos doppleres vizsgálattal történik, melynek során a bokánál és a felkaron megmérik a vérnyomást. Érszűkület esetén a lábakon mért nyomás azonban alacsonyabb, mint a karokon mért vérnyomás, a különbség gradiens pedig arányos az érszűkület súlyosságával ABI: 1,0—1,3.

Időszakos sántítási szakasz Fontain-II stádium.

EXTRA AJÁNLÓ

Ahogy a láb artériája tovább szűkül, a fájdalom nélkül megtehető út hossza egyre rövidebb lesz. A betegség második stádiumában terheléskor, járáskor fájdalom jelentkezik a végtagizomzatban vádlibanami miatt a betegnek időnként meg kell állnia.

Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus Lábfájdalom esetében annak jellegéből, valamint kisugárzásából adódóan lehet következteti az okokra. Orvosi szempontból fontos megkülönböztetni a szomatikus szervi eredetű és neuropátiás fájdalmat. Az elkülönítés azért fontos, mert a két fájdalomtípus kezelése is eltérő.

Az elégtelen vérellátást és az ennek nyomán fellépő fájdalmat iszkémiának nevezik. Rövid, 1—2 perces állás, pihenés után a fájdalom magától elmúlik.

5 éves fájdalom! Derék becsípődés. Fájdalom nélkül távozott a fiatalember.

Ezt az állapotot kirakatnéző betegségnek vagy időszakos sántításnak claudicatio intermittens nevezik ABI: 1,0—0,8. Nyugalmi fájdalmi szakasz. A Fontain-III stádiumban a lábfájdalom már nyugalomban, fekvő helyzetben, a láb alsó részében vagy a lábfej a bokáig fájdalom nélkül kezdődik.

A fájdalom súlyos a bokáig fájdalom nélkül tűrhetetlen, és többnyire éjszaka lép fel, ami a lábak lógatására, vagy felkelés során szűnik csak meg.

Az ok világos: a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez, mint függőleges helyzetben, hiszen a vér lefelé nagyobb nyomással és könnyebben áramlik.

A gyakori láblógatás miatt bizonyos esetekben végtagödéma alakulhat ki ABI: 0,85—0,4.

izom- és derékfájás

Gangrénás szakasz. Az utolsó, Fontaine-IV stádiumban a fájdalom mellett az érelzáródás miatt súlyos oxigén- és tápanyag-ellátási zavar lép fel a szövetekben, melynek következtében sejtelhalás nekrózis lép fel.

Ez a lábszáron fekély ulkuszaz újvégeken és a sarkakon gangréna formájában figyelhető a bokáig fájdalom nélkül. Könnyen felülfertőzések alakulhatnak ki, amelyek gyorsan súlyossá válnak, és akár hetekig-hónapokig gyógyulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak meg.

Az égető lábfájdalom okai

A láb izmai közben zsugorodhatnak atrófia és a betegség kiterjedt üszkösödést eredményezhet. A betegek Doppler-index alapján felállított túlélési esélyeit mutatja a 2. A perifériás artériás betegségben szenvedők túlélési esélyei a Doppler index mérése alapján felállított csoportoknál 10 éves követéssel McKenna et al, A betegség kialakulása A perifériás verőérbetegség kialakulásának oka a különböző szervek artériáinak fokozatos szűkülete érszűkület, arterio­szklerózisvagy azok hirtelen elzáródása.

A betegség az egész érrendszert érinti, bárhol jelenjenek meg a betegség klinikai tünetei. Attól függően, hogy az agyban, a szívben vagy a végtagoknál keletkezik-e az elzáródás, beszélhetünk szélütésről stroke-rólszívinfarktusról vagy végtagi trombózisról. Ha egy artéria beszűkül, a szervezet általa ellátott területe nem kap elég vért, és az általa ellátott szövet elhal. Az artériák szűkülete nagyrészt az artériafal degeneratív elfajulásos megbetegedésének és az érfal elmeszesedésének következménye 3.

Az érelmeszesedés atherosclerosis kialakulása A folyamat első lépéseként zsíros csíkok jelennek meg az erek belső oldalán, és az érbelhártya alatti területen kötőszöveti eredetű anyagok felhalmozódása figyelhető meg.

A vér egyes sejtes elemei, az úgynevezett óriás falósejtek vagy makrofágok és az érfal izmos rétegét alkotó simaizom-sejtek különféle ingerek hatására megváltoznak, és bevándorolnak a bokáig fájdalom nélkül érbelhártya alatti résekbe.

A bevándorló óriás falósejtek előzőleg zsírokat, elsősorban koleszterint vesznek fel, amely a sejtek belső terét, a citoplazmát szorosan — szinte degeszre — kitöltik. A bokáig fájdalom nélkül eredeti érbelhártyát lassan elemelik, és az eret szűkítő szövettömörülést, ateroszklerotikus plakkot ateróma hoznak létre, melyet az ér üregétől egy kötőszövetes réteg, a fedősapka választ el.

Ezeket a zsírokkal telezsúfolt, a plakkok létrehozásában döntő szerepet játszó sejteket habos sejteknek hívjuk.

A lábfájdalom lehetséges okai

A plakk növekedésével párhuzamosan az érfal szerkezete is átalakul. Az ér kitágul, hogy a plakk miatt létrejövő szűkületet valamelyest kompenzálja, ami a kezdeti fázisban eredményes, később — a szűkület mintegy 40 százalékos mértékénél — az érfali átalakulás nem képes tovább kompenzálni a bedomborodó ateróma által képzett szűkületet, és az ér belső átmérője rohamosan tovább szűkül. Kezdetben az artériák mérsékelt fokú szűkülete panaszokat nem okoz, mert a fokozatos szűkület időt ad a közeli erek növekedésére, illetve az új véredények kifejlődésére kollaterális erek.

Az érintett szövet így hozzájuthat a vérhez. Az ér belső átmérőjének további csökkenése azonban már panaszokat idéz elő.

ízületi fájdalomra ketonalis

A gyorsan növekvő plakkok koleszterinben dúsak. A plakk további növekedése során a fedő­sapka rétegei fokozatosan elvékonyodnak, kalcium gyűlhet fel bennük, ami merevvé, törékennyé teszi az ereket ezért kapta az egész folyamat az elmeszesedés nevet. A habos sejtek szétesése következtében a koleszterin a sejtközötti állományba is kikerül és instabil plakk jön létre.

Az instabil plakk részben a gyors növekedés, részben a koleszterin okozta gyenge struktúra miatt szakadékonnyá válik.

Az alsó végtag felépítése

A hirtelen beszakadás, illetve berepedés ruptura következtében az érfal folytonossága megszűnik, amit a szervezet kétségbeesetten igyekszik kijavítani. Ekkor szöveti faktorok kerülnek a keringésbe, melyek a keletkezett rés helyén vérrög trombus képződését indítják el.

Egy 3—4 mm átmérőjű ér esetében a keletkező vérrög akár az egész verőér keresztmetszetét pillanatok alatt elfoglalhatja, lezárva az utat a véráram elől, és súlyos vérellátási zavart okoz az artéria ellátási területén. Hirtelen elzáródás alakulhat ki olyankor is, ha egy vérrög leszakad valahonnan embolussá válikpéldául a szívből vagy az aortából, a bokáig fájdalom nélkül keringéssel elsodródik, és beékelődik egy távolabb elhelyezkedő artériába.

Egyes betegségek tovább növelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak egyes szívbetegségek, a véralvadási zavarok és az erek gyulladása vaszkulitiszami lehet autoimmun betegség következménye is.

Ha valamelyik végtag verőere hirtelen záródik el, az nagy fájdalmat, hűvösséget, és az érintett végtag érzéstelenségét idézheti elő. Az adott végtag sápadttá vagy kékes színűvé cianotikus válik. A vérkeringés hiánya gyorsan a végtag érzéskieséséhez vagy bénulásához vezet.

Ez a változás arra utal, hogy új vérrög keletkezett a láb artériájában. Ilyenkor életmentő lehet a betegség legsúlyosabb lokális következménye, a végtag-amputáció, melyre évente közel esetben a bokáig fájdalom nélkül sor.

a bokáig fájdalom nélkül fájdalom a térdízületekben gyermekeknél. az okok

A végtagi erek faláról elszabadult trombus életveszélyes állapotot is teremthet. Mindezek a beteg tartós rokkantságához vezethetnek, és a társadalomra is súlyos szociális terheket rónak. Ahhoz, hogy megelőzzük az események kialakulását, illetve a bokáig fájdalom nélkül az érbetegséget, ma már korszerű diagnosztikai arzenál áll rendelkezésre.

a bokáig fájdalom nélkül fájdalom a csípő izületeiben

Az érbetegség diagnosztikája Az erek betegségeinek diagnózisában a radiológiai módszerek kiemelkedő artrózis kezelés budapestben. A véráramlás közvetlen mérésére és a diagnózis igazolására ultrahang- UH- vizsgálatokat  végeznek, melyek az érfalakat echodús csíkként, az erek üregét echomentes sávként jelenítik meg.

Mérhető az ér átmérője, a szűkületek, meszesedések, thrombusok jól kimutathatók.

a bokáig fájdalom nélkül fájdalom a vállízület elmozdulásával

A már említett Doppler UH: az áramló vért a bokáig fájdalom nélkül meg, az áramlási sebesség mérését is lehetővé teszi, a színkódolt color Doppler-eljárás az áramlás irányát eltérő színekkel jelzi. A Computer Tomográfia CT intravénás kontrasztanyag adása után az axiális metszetekből rekonstruált képeken jól kirajzolja az ereket és azok kóros elváltozásait, a 3D rekonstrukció a térbeli viszonyokat is megmutatja.

Isiász, ülőidegzsába

További eljárás a Mágneses Rezonancia Vizsgálat MRmely megfelelő technikával kontrasztanyag nélkül is jó felbontóképességgel ábrázolja az ereket, az áramlás irányának meghatározására is alkalmas. Sugárterhelés nélkül hosszú érszakaszok például a teljes aorta ábrázolhatók, bármely síkban vagy 3D rekonstrukcióban. A Doppleres ultrahangvizsgálatnál pontosabb és részletesebb eredményt adnak az érfestéses angiográfiás vizsgálatok, mely során katéteren keresztül, magas nyomással beadott a bokáig fájdalom nélkül jódos kontrasztanyagot alkalmaznak az erek kirajzolásához.

Kontrasztanyag nélküli kép az ízületek 20 éves korában fájnak is készíthető úgynevezett Digitális subtrakciós angiográfia DSA alkalmazásával, ahol az ereket zavaró rávetülésektől mentesen figyelhetők meg.

Egyes klinikákon az érfestés kevésbé invazív típusát a bokáig fájdalom nélkül Spirális Komputeres Tomográfiával CT angiográfiavagy a mágneses rezonancia vizsgálat egyik típusával Térd izomfájdalma angiográfia.

Röntgennel és egyéb eljárásokkal például a mikrocirkuláció vagy a vérben lévő oxigén mennyiségének mérésére is kiegészíthetik a vizsgálatokat a pontosabb diagnózis felállításához. Természetesen a laborvizsgálatok sem maradhatnak el, melyek a kockázati tényezők kiderítésében kapnak fontos szerepet. Ehhez vérvizsgálatokat végeznek a koleszterin- a vércukor- homocisztein- és a C-reaktív proteinszint meghatározására.

Az artériás érbetegség kezelése A kezelés célja a betegség romlását megelőzni; a szívroham, a szélütés és a kiterjedt ateroszklerózis miatti halálozás kockázatát csökkenteni; a csonkolást megelőzni; valamint az időszakos sántítás fájdalmának enyhítésén keresztül az életminőséget javítani.

fájdalom a könyökízületben szupináció alatt boka tünetek kezelése és kezelése

A kezelés a sántítást enyhítő, illetve a vérrögöket feloldó trombolitikus gyógyszerekből, angioplasztikából, műtétből és egyéb eljárásokból, testmozgásból és lábápolásból áll.