Késleltetett konszolidáció és pseudoarthrosis kezelése

1. Arthritis A kulcscsont hamis ízülete Az osteoplasztika károsodása, azaz a láb, a kulcscsont, a kéz, a csípő, a váll, a boka stb.
2. A nugát legjobb artrózis kezelése
3. A gyógyszereket a duzzanat, a gyulladás és a fájdalom csökkentése érdekében írják elő.
4. Fájdalom a hüvelykujj és az ízület
5. Nem egyesült törés és pseudarthrosis
6. A legtöbb esetben elveszik a támogató és a motoros funkciók - a betegek fájdalmat szenvednek, amikor megpróbálnak lépni egy sérült lábra, a végtag nem hajlik, vagy fordítva, patológiás mobilitást szerez.
7. Fájdalom, mint a csípőízület elmozdulása

Calcium hydroxyapatit és tricalcium foszfát A bioadszorbeábilis kerámiák kémiailag hydroxyapatit HA és tricalciumfoszfát TCP megfelelő arányú keverékéből állnak, ahol fontos hogy a TCP felszívódása kb. Felszívódásukat jelentősen befolyásolja pórus méretük. Az ideális méret m; minél nagyobb a porozitás, annál nagyobb a felszíne az implantátumnak, így annál könnyebben és gyorsabban szívódik fel, azonban mechanikailag annál gyengébb.

A csontszövet regenerálása és helyreállítása. Csontszövet javítása

Míg a HA kémiailag hasonló a csont ásványi részéhez, addig a TCP a csont prekurzorokkal mutat hasonlóságot, így képesek kötődni a befogadó csontágyhoz. Felhasználásuk gyakorta történik kombinációban, amikor a kerámia hordozóként szolgál oszteoinduktív faktorok, vagy oszteogenetikus sejtek számára [93]. A kerámia alapú vegyületek injektálható formában is elérhetőek [94].

Az ultraporózus beta tricalcium-foszfát b-TCP szerkezete folytán utánozza a spongiózus csontállományt, így könnyebben szívódik fel, miközben a befogadó csont felől az újonnan képződött csont átveszi helyét [25]. Bioaktív és bioinert kerámiák A bioaktív kerámiák szilícium alapú vegyületek SiO2melyekben calcium valamint nátrium oxigén származékai CaO, NaO2 is megtalálhatóak [95].

Közös jellemzőjük, hogy vizes közegben hydroxyl-carbonat-apatit HCA alakul ki a felszínükön, mely képes fizikailag kötődni a gazda csonthoz.

Mivel ezek az anyagok nem szívódnak fel, így a rekonstrukcióban betöltött szerepük attól függ, hogy milyen erős a kapcsolat az implantátum és a befogadó csontágy között.

Ez a kapcsolat HA hozzáadásával erősíthető [92].

A bioinert kerámia származékok semmilyen kapcsolatba nem kerülnek a befogadó csonttal, azonban ezeknek a legnagyobb a mechanikai stabilitásuk. Calcium szulfát Az egyik legrégebben használt szintetikus csontpótló szer a hagyományos gipsz calcium-szulfátmelynek első használatáról még a Több különböző vizsgálat igazolta, hogy a gipsz beültetése nem befolyásolja a csontregenerációt, továbbá az anyaga maga igen olcsó, könnyű sterilizálni, ráadásul antibiotikumok és oszteoinduktív szerek vivőanyagaként is szolgálhat [97, 98].

Köszönhetően fenti kedvező tulajdonságainak használható csont cysták kitöltésére, benignus csontdefektusok pótlására, kavitális hiányok rekonstrukciójára [25]. Mivel azonban lebomlása során mechanikai tulajdonságai jelentősen romlanak, szilárdsága csökken, ezért terhelő felszíneken, vagy nagyobb terhelésnek kitett területeken használata nem javasolt [99].

• Téves ízület törés után: okok, típusok, kezelés Köszvény A pszeudo-ízület neoarthrosis a vázizomrendszer leggyakoribb és legsúlyosabb betegsége.
• Téves ízület törés után: okok, típusok, kezelés - Köszvény
• A bokaízület ízületi kapszula károsodása

Csontdefektus modellek 2. Csontmodellekről általában A csontpótló szerek kutatása kapcsán a kezdetektől fogva erőteljes igény jelentkezett egy olyan kísérleti modell iránt, melynek segítségével a kifejlesztett graftok vizsgálhatóak. A különböző modellek között jelentős különbségek vannak aszerint, hogy milyen állatban végezzük a kísérleteket, milyen jellegű csonton, milyen típusú defektust hozunk létre, milyen csontrögzítést használunk.

Egy új típusú graft tesztelése során a vizsgálatok késleltetett konszolidáció és pseudoarthrosis kezelése a kis állat modellek felől haladnak a nagy állatok felé. Míg azonban a nagy állat modellek használata gyakran nehézkes, addig a kis állat modelleknek számos előnyük van: használatuk olcsó, emiatt lehetőség van a vizsgálatba több állatot is bevonni.

Pseudarthrosis - mi ez? Okok, tünetek, kezelés

A kis állatok csontgyógyulási sebessége gyorsabb, ez lerövidíti a vizsgálati periódust, emellett könnyebben végezhetőek rajtuk genetikai vizsgálatok is.

Egy-egy új anyag vizsgálatakor elegendő kisebb dózisokat is alkalmazni az állat kis mérete miatt, és ugyancsak a kisebb méret miatt a különböző tesztek során pl.

CT, mechanikai vizsgálatok, stb. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az összes állat közül a patkány a legnépszerűbb a csont modellek használatakor [] 1.

Az ábra hat áttekintő közlemény adatai alapján készült [].

A kulcscsont hamis ízülete

Látható, hogy a leggyakrabban használt állat a patkány. Az állat fajának kiválasztása mellett fontos a modell típusa is. A csontosodás vizsgálatakor rendszerint valamilyen defektust hozunk létre, majd a vizsgálati anyag beültetése után ennek a defektusnak a gyógyulását monitorozzuk.

A regeneráció megfigyeléséhez megfelelő időtartam szükséges, ezért nem előnyös az, ha a csonthiányt határoló csontfelszínek túlságosan közel kerülnek egymáshoz, mert így a csontosodás túl gyorsan jön létre. Fontos tehát, hogy megfelelő méretű defektus legyen a vizsgálandó csontvégek között []. A vizsgálat időtartama is jelentős: Chakkalakal munkájából [] tudjuk, hogy patkányban a csonttörés gyógyulásának korai, kötőszövetes profileferációval járó szakasza késleltetett konszolidáció és pseudoarthrosis kezelése a 3.

Késleltetett konszolidáció és pseudoarthrosis kezelése állatmodellek használatánál további lényeges kérdés a csont rögzítésének módja, valamint az, hogy a csontot körülvevő periosteumot hogyan kezeljük.

Hamis ízület törés után: annak okai, tünetei és kezelése

A fixature externe megfelelő stabilitást biztosít, mely záloga a megfelelő csontgyógyulásnak, azonban állatmodellek esetében igen nehéz a pinek tisztán tartása, melyek ennek hiányában relatív gyakran fertőződnek, késleltetett konszolidáció és pseudoarthrosis kezelése a külső rögzítő használata nehézkes []. Az intramedulláris rögzítés — ezt humán kísérletekből is tudjuk — biomechanikai szempontból ideális rögzítési forma, ráadásul alkalmazásuk esetén olyan rögzítési típust használunk, ezáltal olyan vizsgálati körülményeket tudunk teremteni, mellyel emberben is igen gyakran találkozunk.

Állatkísérletekben azonban csak a rotáció gátló rendszerek nyújtanak megfelelő stabilitást, ezeknek a használata pedig technikailag igen bonyolult [].

A mûtét célja olyan spondylodesis létrehozása, amely a sebész által beállított pozícióban merevíti el az instabil mozgásszegmentumot. Az elmerevítés az intervertebrális rés átcsontosodásával valósul meg. Összesen beteg mûtét utáni eredményeit vizsgáltuk, akiket akut vagy krónikus nyaki gerincinstabilitás miatt lemez-osteosynthesissel kezeltünk. Csonttranszplantáció céljából az esetek egy részében tiszta autológ spongiosát, illetve corticospongiosus csontmorzsákat, másik részében autológ, tricorticalis csontblokkot alkalmaztunk.

A legegyszerűbb módszer a csontok rögzítése Kirschner dróttal, ennek a módszernek azonban a stabilitása nem megfelelő a zavartalan gyógyuláshoz. A módszer hátrányaként róják fel azonban, hogy az állati csontok regenerációjában fontos szerepet játszó periosteum vérellátása a lemez használata esetén károsodik, így a csontgyógyulási képesség is csökken [].

A periosteum csontgyógyulásban betöltött szerepét késleltetett konszolidáció és pseudoarthrosis kezelése több szerző is vizsgálta.

Az egyik kísérlet szerint, ha a csontdefektus két oldalán a periosteumot elektrokauterrel átvágták, duzzadó boka kenőcs tapasztalták, hogy a törési résben lecsökkent a csontnövekedési faktorok mennyisége és nem jött létre csontos gyógyulás [].

Más vizsgálatok azonban arról számoltak be, hogyha a csontdefektusok létrehozásánál a műtét során megfelelő figyelmet fordítunk a periosteum megőrzésére, akkor a csontgyógyulási képesség nem változik meg, késleltetett konszolidáció és pseudoarthrosis kezelése sem, ha lemezes-csavaros rögzítési módszert választunk []. Ráadásul olyan kutatási eredményeket is közöltek, melyekből kiderül, hogy a periosteum teljes hiánya esetén is létrejöhet csontos gyógyulás [, ].

Mint az újabb vizsgálatokból kiderült, ilyenkor a gyógyuláshoz szükséges csontnövekedési faktorok és oszteoprogenitor sejtek részben a csontvelőből, részben az endosteumból származnak [, ]. Így egyrészt olyan módszert használunk, mely a humán gyakorlatban is rendszeresen alkalmazott eljárás, másrészt a csonthártya kíméletes kezelésével a csont gyógyulási képessége sem, csökken.